A BP24 riportfilm célja, hogy belepillantson a budapesti metropolisz-régió, avagy város- régió irányításának és menedzsmentjének kulisszatitkaiba és nehézségeibe, miközben bemutatja azokat a fogalmakat és kifejezéseket, melyek szükségesek a tervezési várostervezői mentalitás és a tervezési rendszer megváltoztatásáról szóló párbeszédhez. A film segíteni szeretett volna abban, hogy jobban megértésük a tervezés, lokális önkormányzatiság és a gazdasági növekedés, a szociális és környezeti kihívások közötti kapcsolatot és felrázni a szakmai közéletet, hogy elkezdjünk beszélni róla.
Igazi közösségi projekt volt. A forgatáson szívességből vett részt Viktor (kameraman 1. nap) és Zsigmond (kameraman 1-2. nap), a helyet Márton Gergő jóvoltából az A38 hajón kaptuk.
Mi az a BP24 Metropolisz?
“Budapest a metropolisz. Budapest a metropolisz?”
Metropoliszok márpedig léteznek, olyan nagy kiterjedésű urbanizált térségek, városhatáron és kilométereken átnyúló gravitációs erővel, amelyekben emberek, tudás, pénz, szolgáltatások és funkciók hálója épült fel, gyülemlett fel, egymás közelségét kiaknázva, összefonódva és – ideális esetben – egymást erősítve. Ilyen a budapesti metropolisz is.
Mindezek ellenére a metropolisz, mint fogalom nincs jelen a gondolkodásunkban, azaz nem ismerjük, nem alkalmazzuk. Talán mert nincsenek felhőkarcolóink, vagy saját Chinatown-unk, Quartier Latin-unk, vagy nem laknak emberek sok-sokmilliós putrivárosokban, mint Bombay slum-jei. A magyar várostervezés sokkal kisebb népességű helyekhez szokott és gondolkodik (település, város, kerület stb.), így egyszerűen túlságosan nagy a terület és sok az ember, amit át kellene látnia.
Meg persze miért is? Hiszen a metropolisz (avagy “grand/great – akármi, esetleg city-region vagy metropilis region) sem a közgondolkodásban, sem a politikában nem játszik szerepet és nem is általánosan ismert fogalom. A városhatáron alapuló tervezés a maga statikus szabályozási terveivel sem segít a rugalmasabb hozzáálláshoz.
Melyik a 24-ik kerület?
Van 23 mini Budapest, 23 kerület, egy főváros 23 autonóm önkormányzattal, iránnyal, gondolattal és vízióval valamint 23 riválissal, amely elvben a Fővárosi Önkormányzat adminisztrációjában találkozik. Itt van az agglomeráció, 80-nál több településével, igazi fórum és politikai reprezentáció nélkül, viszont van törvényben rögzített terve, és a „még az azon is túl” metropolisz térség, mely lassan kirajzolódik a magasabb szintű fejlesztési tervekben, jobbára azonban csak szavak formájában.
Ezzel a jelenséggel párhuzamosan azonban a „város” (vagy ha jobban tetszik a metropolisz) már rég túlnőtt a városhatárt jelző táblákon az agglomeráció a nyolcvanhárom településén, sőt még azon is túl. Bürokratikus határok léteznek, amelyekre akkor hivatkozunk, ha betájolni akarjuk magunkat. Ráadásul nem csak emberek, de éppúgy a gazdasági, társadalmi es politikai folyamatok életciklusai is ebben a világban játszódnak le, keresztül–kasul bejárva azt.
Ez a 24. kerület – a „rejtőzködő” metropolisz, ami az enyém, a tied, az Önöké azaz mindannyiunké. A 24. az, amelyikben élünk, ahol töltjük a mindennapokat, a térképen nem ábrázolt város és környéke, ami csak a fejünkben van. Keveset tudunk róla, legalábbis kevesen ismerjük a másikét.
A film
20-25 perces tematizált interjúk várostervezőkkel, expolitikusokkal, exfőépítészekkel, ingatlanfejlesztőkkel, tanácsadókkal, civilekkel, kutatókkal: Tosics Iván, Soóki – Tóth Gábor, Gauder Péter, Lelkes Nóra, Beleznay Éva, Tétényi Éva, Velinsky Balázs, Adam LeBor, Ikvai-Szabó Imre, Cselovszki Zoltán, Michael Smithing.
Témái:
Na de mi az a metropolisz?
Kutatók és várostervezők az európai metropoliszokról és a budapesti metropolisz régióról. Pest Megye Struktúra tervétől a Duna Stratégiáig.
Mozaikok: a várostervezés töredezett világa
Főépítészek (különböző szintek képviseletében), politikusok, akik városfejlesztéssel és irányítással foglalkoznak, mesélnek a tervezési rendszer komplexitásáról amiben dolgoznak.
Hálózatok: a “Mi Budapestünk”
Ingatlanfejlesztők mesélnek arról, hogy meddig tart Budapest számukra, és meddig az ingatlanfejlesztés szereplőinek, illetve a várostervezés hatékonyságáról a metropolisz fejlesztésének összehangolásában. Tanácsadók mutatják be a lakáspiaci, népességbeli, telephelyválasztási trendeket és a várostervezés válaszait ezekre a kihívásokra.
Mások szemében
Hogyan látják és láttatják Budapestet és térségét azok, akik máshogy tekintenek rá: a versenytársak kommunikációjaa Közép-Európai régióban, a külügyi tudósító-író vagy az RICS elnök szemével?
Hogyan tervezzünk metropoliszt?
A metropolisz-szintű várostervezés kihívásai a mai magyar várostervezők számára. Megoldások „okos” irányításra és az integráció ára. Identitás és várospolitika. Meg lehetne csinálni?
Forgatókönyv
Várostervezők 